A szövegolvasás alapfeladatai az olvasás-beszéd-írás tevékenységre épített tanulási folyamatban

Az olvasás-megértés munkafolyamat és módszer leírása

1.       Néma /hangos/, vagy követő olvasás

2.       Feltáró kérdések: miről szól? mit mutat be? igaz/hamis? mire használható? (megbeszélés)

3.       Mi az ismeret(ek) forrása? - (tanári ismeretnyújtás, közlés, vagy a szöveg tényeinek, adatainak vizsgálata, illetve lexikon, szótár, egyéb kézikönyv csoportos vagy egyéni használata)

4.       Számba venni, amit ismerek belőle (kapcsolat, összefüggés, asszociáció, tapasztalat, tanult ismeretek stb.) – egyéni munka – visszajelzés írásban, szóban, csoportos beszélgetésben

5.       Feltáró kérdések: amit nem ismerek – visszajelzés írásban, szóban, csoportos megbeszélésben

6.       Az ismeretlen jelenségek feltárása: kép, ábra, magyarázat, hasonlítás, történet, tapasztalat, analógia, asszociáció, fogalmi szint, szakszókincs, ok-okozati viszony, összefüggés, rendszer, szerkezet – megbeszélés tanári irányítású, frontális foglalkoztatással vagy csoportmunkában; az egyéni ismerethiányok pótlása írásos jegyzetben

7.       Műveletek végzése: összehasonlítás, elkülönítés, kiválasztás (újabb olvasási feltárás – esetleg más, hasonló szövegben is) – a megállapítások rögzítése; frontális, egyéni vagy csoportos munkával – ellenőrző kérdések

8.       Alkalmazás: gyakorlati példák, feladatok megoldása – egyéni vagy csoportos munkával – megbeszélése frontális munkával, egyéni és csoportbeszámolókkal.

Az olvasottakat az érti, aki gondolkodási folyamatban (az azt tükröző beszédben) képes bemutatni, miről olvasott.

Tehát általánosabb célok irodalomórán a gyerekek érdekében: olvasni tanítani:

Az olvasás-szövegértés a tanítás-tanulás legfontosabb kérdése.

A legtöbbet az anyanyelvet tanító tanárnak kell érte tennie.

Az olvasási-szövegértési problémák minden tantárgyban jelentkeznek.

Az olvasás ügye tantárgyközi feladat.

Az irodalomóra saját, szakmai követelmény minimuma:

Minden egyes órában meg kell valósítani valamennyit abból, ami a végső célunk: olvasni szerető, a műveket értő, élvező gyerekek kerüljenek ki az iskolából. A jó módszer az, amelyik ezt segíti, a rossz vagy rosszul választott módszer pedig az, amelyik ezt gátolja.

Az irodalomóra saját szakmai célja és a tanulás tanításában megfogható általánosabb célja összekapcsolódó, egymást erősítő célok.