(Miért ír az író?)

…. mi ösztökéli egyáltalán az írót írásra,… mi a végső közlendője? Mi az, amihez kedve, hajlama, vonzódása van, mi érdekli, mit fejez ki egész művével? Megírhatja az Érzelmek iskolájá”-t, mint Flaubert, keresheti az „Eltűnt idő”-t, mint Proust, írhat „Virág úr” egy napjáról, mint Joyce. Kifejezhet egy magatartást, valamilyen életérzést, erkölcsi vagy gondolati rendszert. Elbűvölhet varázslatot, vagy pusztán ízeket, színeket, tájak légkörét. Megírhat szenvedélyeket és szenvedőket, igazságot, játékot, kétkedést, társadalmat, magányt, őrületet. Tehát sokfélét, ami nem foglalható árjegyzékbe, és nem rangsorolható, mert nincsen közös nevezőjük. Az irodalom lényege nem ítélhető meg az értelem szempontjából, mert, mint minden művészet fölötte áll – fölötte áll mindenesetre nem absztrakt, hanem konkrét – a valósággal egyenértékűen létező – mivoltában.

(Ottlik Géza: Próza – Néhány arc – Hunyady Sándor)

1. Vizsgálja meg a szöveget az irodalmi művek elemzésének gyakorlata szempontjából!

2. Mit hasznosíthatunk a fentiekből az iskolai műelemzésben?