Az olvasásközpontú irodalomtanítás.

Az olvasástanítás problémái, feladatai az irodalomórán.

A szövegértő olvasás tanítása.

Az olvasástanítás fő feladata: az olvasóvá nevelés.

Az irodalomtanítás - személyiségformálás

Életmintát, erkölcsi értékmintát közvetít

Gyakorlati ismeretek, jártasságok, készségek

Az olvasással pl.: az önálló ismeretszerzés, az önművelés módszereit tanítja. A jó irodalomórán olvasás, megbeszélés, értékelés, elemzés, írás mozzanatai egyesülnek tanítási-nevelési folyamattá; együtt van a műelemzés módszereiben.

Miért kell mégis kiemelten foglalkozni az olvasás problémakörével?

Lehet-e

-          irodalomtanítás hatékony olvasás nélkül?

-          művészi befogadás olvasás nélkül?

-          tanulás (ismeretszerzés, tudás) olvasás nélkül?

(Ld. érettségi tételek könyvben, újságban, fénymásolatban – silány verbalitás!)

A vizualitás szerepe a tanulási folyamatban. –

A vizualitás „mankói” a szövegtanulás, szövegértés folyamatában –

Nemzetközi felmérések ismeretekről, tudásról

– A 80-as évektől - részben pozitív a természettudományokban; /diákolimpikonjaink/

– olvasásról, szövegértésről – egyre rosszabb – IEA 1993; PISA 2000 stb.

–         Magyarország a 32 ország felmért tanulópopulációja között az utolsó harmadban foglal helyet, míg az élmezőnyt és a minket megelőzőket, mind nálunknál fejlettebb országok alkotják.

–         A magyar 15 évesek mintegy 23%-a nem képes önállóan szöveget értelmezni, tehát tanulni.

–         Ez a szint a foglalkoztatáshoz szükséges minimum alatt van!

/Mit mértek? Irodalmi, ismeretterjesztő, újság szöveget, olvasni kellett grafikont, táblázatot, rajzot. Látni kellett összefüggéseket, ki kellett választani tényeket, adatokat, le kellett vonni következtetéseket. /

Egészében:

Az összefüggések látásának, állandó felfedezésének képessége, de a világban tájékozódás és a munkában a foglalkoztathatóság minimuma is, ma az olvasás (megértés-befogadás-feldolgozás) képességének meglétén, megmaradásán múlik.